Mohamed kitesz minket a hotelünk előtt, ami a Koutoubia mecset és a marákkesi piac mellet van, és már megy is. Felfedezzük a hotelt, majd elindulunk a piacra. Nos, ha azt gondolod, hogy a nyíregyházi kofák vagy a Mihály napi vásár cigány asszonyai rámenősek, akkor fogalmad sincs, milyen egy igazi marákkesi bizniszman. Meg sem kell szólalnod, sőt, rá sem kell nézned az árúra - az európai arcszerkezeted máris potenciális vásárlóvá teszt téged az árusok szemében! A piac maga egy csoda, szebbnél szebb standok sorakoznak végeláthatatlanul színpompás árúval zsúfolva. Vannak bőrtáskák, bőrcipők, csodalámpák, gyógynövények, tálak, ruhák, gyümölcsösök, sőt majmok és kígyók is. A piac olyan hatalmas, hogy Google Maps-szel próbálunk kijutni, miután úgy bekeveredünk, hogy már azt sem tudjuk, honnan jöttünk.
A piac csodás, olyan, mint amiket eddig csak a tévében láttam. Ugyanakkor nagyon kell figyelni - a piac szűk sorain sétálva bármelyik pillanatban feltűnhet a sarkadban egy őrülten száguldó motoros, biciklis, vagy szerencsétlenebb esetben egy szamár fogat! Ha venni akarsz valamit - normális áron, akkor légy felkészülve az alkudozás legádázabb formájára. Árcímkét ugyanis sehol sem látni. Az árusok számomra megdöbbentő módon mind beszélnek angolul és spanyolul, néhányan franciául és németül is, sőt, a kedvencem, akivel a legnagyobb alku-viadalom játszottam le, magyarul is szólt hozzám néhány szót - amellett, hogy feleségül is kért közben. Nos, ha kiszemelsz valamit, és megkérdezed az árát, az árus annyit fog mondani, amennyit nem szégyell - és ezek nem ma kezdték! Ha az ár felét ajánlod, buktad - kevesebbet kell ígérned a felénél is, és végül talán tíz perc alkudozás után a kikiáltási ár feléért kettőt is vihetsz belőle. A lengyel lányok ezt nagyon élvezték, sőt! Teljesen ki is borították a szanda árus férfit, akinek fél óra cirkusz után végül kábé felvásároltuk a készletét. Én viszont egyenesen rosszul voltam ettől az egésztől.
A piac után úgy döntünk, hogy megnézzük az út túloldalán álló mecsetet. Igen ám, de ehhez először ki kell jutni a piacról, átvergődni magunkat minket szemtelenül szólongató árusokon, fruttásokon, kígyóbűvölőkön, majmosokon, majd a nagyon rich lovaskocsikon és a kibírhatatlan bűzön, és csak ekkor jön az igazi kihívás: valahogy át kellene jutnunk az úton. Öt sáv, mindkét irányba. Ugyan van valami zebra-szerűség, de lámpa nincs, sőt, úgy tűnik, fék sincs az autókon. Legalább tíz precedenst nézünk végig, ahogy egy-egy helybéli egyszer csak gondol egyet, megindul és teljes lelki nyugalommal beveti magát a forgatagba, majd sikeresen átjut a túloldalra. Nos, mentő sehol, az emberek pedig mozognak, nekünk is menni fog. Maja kezét fogva, félig csukott szemmel araszolunk-ugrunk sávról sávra, előttünk és mögöttünk száguld mindenféle dolog, amivel a közlekedést a legvadabb álmainkban el tudjuk képzelni, mire átküzdjük magunkat a mecsethez. Van szerencsének meghallgatni a müezzin énekét - majd később este és hajnalban megint. A nap forrón tűz, mindenfelé kendőben járkálnak a nők és dishdashaban a férfiak. Egy egészen más világba csöppentem, mint amit eddig ismertem!
Mindez akkor válik teljesen nyilvánvalóvá, amikor pár nappal később az idegenvezetőnkkel meglátogatjuk Marákkes egy másik piacát, ami nem a turizmusnak, hanem a helyieknek szól. A piac bűze olyan mértékig torokszorongató, hogy azt nézem, hová hányhatnék... És nem túlzok! Egy férfi a földön ül, és könyékig turkál a hatalmas halakban, úgy dobálja maga mellé halomba a hal beleket. A baromfi bolt is teljesen más értelmet nyer itt - az egyik pult mögött két méter magasan sorakoznak a ketrecek, zsúfolásig tömve tépett tollú csirkékkel, tyúkokkal. A pulton cégérként két csirke lóg felkötve. Az árú frissessége garantált, csak választasz egyet, akinek egy mozdulattal lecsapják a fejét, és már viheted is. A vér szó szerint patakként úszik a járdán, ki sem lehet kerülni. Legyek döngnek mindent és majdnem harminc fok van. Van, aki mégis a pultba kitett húsokból válogat, noha ki tudja, mióta szállja mindenféle rovar. Nos, azt hiszem, ekkor fogom fel igazán, hogy nem Európában vagyok.
