Egy este leültünk Majával borozgatni. Szeptember óta tervezgetjük, hogy el kellene menni ide is, meg oda is Spanyolországban. Eddig is sokfelé jártunk, de még ezer tervünk volt, az időnk viszont véges. A repjegyeket nézegetve olyan közelinek tűnik minden, egyszerűen megszűnik minden távolság Spanyolországon belül. Tíz euró ez is, meg az is. Kevesebb, mint négyezer forint. Ennyiből durván Pestig jutok el otthon is, vonattal. Viszont Tarragona és Barcelona között tizenöt euró egy buszjegy. Ez konkrétan megduplázza az utazások árát. Hacsak...
Két pohár bor után lassan kirajzolódik életünk legőrültebb utazásának itinere, megvesszük a repjegyeket, lefoglaljuk a legoptimálisabb szállásokat, aztán egy nagy levegővétel után egymásra nézünk: komolyan megtesszük?
Tizenegy nap, egyetlen hátizsák, öt megálló, öt repülőút, egy buszozás.
Barcelona - Ibiza - Madrid - Kanári-szigetek - Sevilla - Málaga - Barcelona - Tarragona.
A sor elejére jön Debrecen, ugyanis harmadikán reggel Debrecenből repülök Barcelonába, majd délután tovább Ibizára. És tényleg megtesszük, megkezdődik a legőrültebb utazásunk. És bejárjuk egész Spanyolországot! Egyetlen hátizsákkal - amibe minden egyes nap egyre katasztrofálisabb beletaposni az összes cuccom.
Hogy mit viszünk magunkkal? Tizenegy három az egyben kávét és tíz instant levesport. Fürdőruhát. Egy pulcsit, egy farmert és kis ruhákat harisnyával. Azt könnyű kimosni.
Miért? Mert mindent látni akarunk, de a büdzsé kicsi. De megcsináljuk, és körbe fogjuk utazni az egész Spanyolországot, egészen a Kanári-szigetekig! Megcsináljuk!
