Nagyon érdekes érzés bemutatni a szüleimnek a várost, ahol élek. Most veszem észre, hogy a legtöbb helyre már Google Maps nélkül vezetem őket. Kezdek otthonosan mozogni a városban. És a labirintusszerű Mercadonában is. A vásárlásaim átlagos ideje például simán megfeleződött. És ami a legszuperebb, hogy most már konkrétan egy percre lakom a Mercadonától, így nem kell két kilométert menetelnem cuccokkal megrakodva!
Megnézzük a nagy piacot, ami mellett lakom. Nagyon szép pultok sorakoznak mindenfelé, tele halakkal, zöldségekkel-gyümölcsökkel, húsokkal, és édességgel. Addig nézegetjük a tengeri herkentyűket, míg pár nap alatt sikerült rábeszélnünk egymást egy kóstolóra. Veszünk egy vegyes tálat, van rajta polip, garnéla rák, kétféle kagyló, tintahal, és még valami, amiről talán jobb is, ha nem tudjuk, hogy mi lehet. Biztatásként azért iszunk egy-egy nagy pohár pálinkát, mielőtt fintorogva kóstolgatni kezdjük a spanyol konyhát. Be kell vallanom, hogy egészen finomak a falatkák, egy óra múlva mégis árral szemben úszik az egész... No de legalább megkóstoltam! A család viszont megszerették, és legközelebb nem fognak öt napig tanakodni rajta, hogy merjenek-e tenger gyümölcseit rendelni.
A napok alatt sorra látogatjuk a város legszebb részeit. Túrázunk a tengerparton, a sziklaszirteken, fürdünk a legszebb öbölben. Megnézzük a katedrálist és a gyönyörű kertjét. Végigsétálunk a Balcón del Mediterráneo-n, ahonnan csodaszép kilátás nyílik a tengerre. Fölmegyünk a Circ Romá megmaradt tornyába, ahonnan látni az egész várost. Megnézzük az Anfiteátrumot és végül a Pont del Diable-t is. Bár már harmadjára látogatom meg ezeket a helyeket, egyszerűen nem tudom megunni. Nagyon szép ez a város! És a legszebb, hogy mindezt megoszthatom a családommal!
Mindenki nagyon jól érzi magát idekint. Nagyon boldogok vagyunk, hogy végre együtt lehetünk egy kicsit. Senki sem vágyik haza. A szüleim gyakran elsírják magukat, annyira örülnek, hogy velem lehetnek, és annyira büszkék, amiért módomban állt eljuttatni őket Spanyolországba. Talán ez a legnagyobb öröm az egészben. Csodás érzés büszkének lenni magamra azért, mert mesebeli helyeken járhatok, de a legszebb az, amikor ezt meg is oszthatom a szeretteimmel! Most még inkább úgy érzem, hogy a lehető legjobb döntés volt belevágni ebbe az utazásba, és nagyon hálás vagyok, amiért lehetőségem van erre az egészre az Erasmus által!